Ha nyár, akkor szakmai gyakorlat- mit kell tudni a tanulószerződés pénzbeli kötelezettségeiről?

Nem új keletű dolog, de mégis sokan tartanak attól, hogy gyakornokot foglalkoztassanak akár hosszabb (tanulószerződéssel) vagy rövidebb időtartamra,(együttműködési megállapodás kertében). Az átalakuló képzési rendszer egyre inkább ösztönzi a tanulók, hallgatók minél korábbi nem csak szakmai, de munkaerő piaci és vállalati kulturális tapasztalat szerzését, elegendő csak a duális képzési rendszerre gondolnunk. Mini blog sorozatunk harmadik részében a tanulószerződés pénzbeli vonzatait tekintjük át.

Blogsorozatunk 1. részét: Mit kell tudni az együttműködési megállapodásról? Itt olvasható!

Blogsorozatunk 2. részét: Mit kell tudni a tanulószerződés adminisztratív kötelezettségeiről?

A tanulószerződés alapján kifizetett pénzbeli juttatás adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. A tanulószerződéssel létrejött jogviszony társadalom biztosítási szempontból biztosítási jogviszonyt keletkeztet, s mint ilyenből egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulékot kell vonni.

A szerződés alapján a gazdálkodónak pénzbeli juttatást kell fizetnie a tanuló részére, amelyet járulékaival együtt visszaigényelhet. A juttatás havi mértéke független az adott tanévben teljesítendő elméleti és gyakorlati képzési napok számától. A tanuló a tanév első napjától jogosult a juttatásra és ez a képzés teljes időtartama alatt is megilleti (oktatási szünet alatt is). A juttatás összegét a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan csökkenteni kell. A tanév megkezdése után, hónap közben létre jött szerződés esetén a tanulót a juttatás arányos része illeti meg. Befejező évfolyamon az első komplex szakmai vizsga utolsó napjáig illeti meg juttatás a tanulót.

A szerződés alapján kifizetett pénzbeli juttatás havi mértékének legkisebb összeg annak a szakképzési évfolyamnak az első félévében, amelyben a tanuló szerződés alapján vesz részt a képzésben, ha – a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő arányát figyelembe véve – a gyakorlati képzési idő eléri:

• a 80%-ot: a hónap első napján érvényes kötelező minimálbér 15%-nak 1,3-szerese,
• a 70%-ot: a minimálbér 15%-nak 1,2-szerese
• a 60%-ot: a minimálbér 15%-nak 1,1-szerese
• az 50%-ot: a minimálbér 15%
• a 40%-ot: a minimálbér 15%-nak 0,9-szerese
• a 30%-ot: a minimálbér 15%-nak 0,8-szerese
• a 20%-ot: a minimálbér 15%-nak 0,7-szerese

Felnőtt oktatásban részt vevő tanuló számára a nappali rendszerű iskolai oktatás szerinti képzésben tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének:

• 100%-a, a nappali,
• 60%-a esti oktatás,
• 20%-a a levelező oktatás munkarendje szerint folyó képzés esetén.

A pénzbeli juttatás mértékét a szakképzési évfolyam további féléveiben meghatározott szempontok figyelembe vételével emelni kell, ha a tanuló sikeresen teljesítette az adott félévet. A szempont rendszert differenciáltan kell feltüntetni a tanulószerződésben, ami akár a cég által kidolgozott bonyolultabb értékelési rendszer is lehet. Évismétlésre kötelezett tanuló esetén a juttatás mértéke a megismételt szakképzési évfolyam első félévében az előző félévre megállapított pénzbeli juttatás fele. Befejező évfolyam esetében, ha a tanuló nem teljesíti a tanulmányi követelményeket a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól a tanulószerződés alapján juttatásra nem jogosult.

A pénzbeli juttatás kifizetésére a Munka Törvénykönyvében foglaltak az irányadóak, azonban  csak banki utalással lehet kifizetést teljesíteni.

A szakképzési hozzájárulásra kötelezett elszámolhatja, illetve visszaigényelheti a költségeket. A hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettség mértékét:

• 2015. óta az alapnormatíva összege 453 000 Ft/fő/év,
•  a 2012. évet követően a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott alap normatíva alapján,
• az erről szóló kormányrendeletben szakmacsoportonként meghatározott, gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel csökkentheti.