Költségtérítés magánszemély autóhasználata után

Két jogcímen fizethet a munkáltató adómentes költségtérítést dolgozója magántulajdonú személygépkocsi használata után

1. munkábajárási költségtérítésként
2. kiküldetési rendelvény alapján.

1. Munkába járás költségtérítése 

Munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás, illetve a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás.

 A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést 

1. az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő elszámolás ellenében kötelezően legalább a bérlet/jegy 86 százalékának megfelelő, de legfeljebb az árát meg nem haladó értékben; VAGY
2. a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével 15 forint/km (kötelezően legalább 9 forint/km) értékben kaphat a munkavállaló a foglalkoztatójától.

A gépjárművel történő munkába járási költségtérítés abban az esetben fizethető, ha 

• a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincs közösségi közlekedés; 
• a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést; 
• a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni [ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását a munka törvénykönyvéről szóló (Mt.) 2012. évi I. törvény 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja]; 
• a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti, köznevelési intézményben tanuló gyermeke van. 

A munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.

A saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése után cégautó fizetési kötelezettség nincs.

1. Kiküldetési rendelvény

A magánszemély saját személygépjárművének hivatali célú használatáért a kifizetőtől kiküldetési rendelvény alapján kaphat költségtérítést.

A munkáltató a belföldi kiküldetésben levő dolgozójának a kiküldetési rendelvényben meghatározott km-távolság szerint az üzemanyag fogyasztási norma, az NAV által közzétett üzemanyagár, valamint a 15 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapul vételével számított összeget fizetheti adómentesen. 

Nemcsak a saját- vagy házastárs autóját lehet erre a célra használni, hanem közeli hozzátartozó gépkocsijának használata esetében is igényelhető a költségtérítés! A közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvben meghatározott személyek értendőek: lehet a házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és a nevelt gyermek, örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő és testvér. 

 A kiküldetési rendelvényen kötelezően szerepeltetni kell 

• a kifizető cég adatait (nevét, címét, adószámát) 
• a kiküldött magánszemély nevét, adóazonosító jelét 
• a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát 
• a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát 
• futásteljesítményt (a megtett távolságokat) 
• az utazás költségtérítését (valamit a kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogy. norma, üzemanyagár) 

A kiküldetési rendelvény kiállításának dátuma mindig meg kell, hogy előzze a kiküldetés időpontját. (Tehát ez nem egy utólagos analitika, mint az Útnyilvántartás.)

Nem keletkeztet cégautóadó-fizetési kötelezettséget, ha a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi után kizárólag a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kifizetett összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket (vagyis a NAV által közzétett üzemanyagárral számított üzemanyagköltség + 15,- Ft/km összeget). 

Útnyilvántartás

Útnyilvántartást magánszemély gépjárművére nem kell vezetni, tehát mostani témánkhoz nem tartozik közvetlenül, mégis érdemes áttekinteni a tudnivalókat, mert gyakran keverednek a fogalmak.

Útnyilvántartást kell vezetni: 

1. Bér- és lízingelt autók ÁFA visszaigénylése esetén (járulékos szolgáltatásokhoz tartozó tételek áfáját is)  ugyanis útnyilvántartással kell bizonyítani a céges/magánutak arányát, a céges rész után lehet arányosan visszaigényelni az ÁFA-t. Átalányadóval 50%, útvonal nyilvántartással 90%-100% igényelhető vissza. 
2. Cégeknek, céges tulajdonban lévő személyautókra 
   
   Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell: 
3. a gépjármű típusát 
4. a gépjármű forgalmi rendszámát 
5. a fogyasztási normát 
6. az év első és utolsó napjának kilométeróra állását (havonta ajánlott) 
7. az utazás időpontját 
8. az utazás kiindulópontját 
9. az utazás célját és a partner nevét, címét (honnan-hova) 
10. a megtett kilométerek számát tételesen 
11. tankolások helyét, idejét, üzemanyag mennyiségét, árát 

Fontos, hogy cégautó (akár bérelt akár saját tulajdonú) esetében a költségek elszámolása nem az útnyilvántartás, hanem számlák alapján történik! 

 
Cégautó fizetési kötelezettség mind a bérelt/lizingelt autók mind a cég saját tulajdonában lévő személygépjármű esetén keletkezik.  

A bérelt/lizingelt autók esetén a szerződésben előre rögzített fél fizeti meg a cégautó adót, leggyakrabban ezt a bérbeadó/lizingbe adó ez a fél. 

Magánszemély saját tulajdonában lévő gépkocsija után elszámolt hivatalos üzleti után nem útnyilvántartást, hanem kiküldetési rendelvényt kell vezetni.

Debreceni Bettina
senior könyvelő
DBH Finance Kft.