Munka törvénykönyv – tervezett évközi módosítás

A teljesítendő munkaidő és az üzemidő jobb összehangolásával a munkavállalók védelmét, a munkáltatóknál pedig a kiszámítható és tervezhető termelés kialakítását szolgálja a munka törvénykönyvének módosítása. 2017. április 18-ai ülésén az Országgyűlés egyhangú szavazással támogatta a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről szóló tv. javaslat vitára bocsátását.

A módosítás fő célja, hogy a munkáltatók a kollektív szerződéses megállapodások keretében nagyobb rugalmasságot kapjanak a munkaidő beosztása terén.

A lényegesebb változásokat érintő pontokat az alábbiakban foglaltam össze.

„A parlament gazdasági bizottságában 11 igen szavazattal és 1 tartózkodással 2017.04.25-én visszavonták a munka törvénykönyvének módosításáról szóló javaslatot.”

Munkaidőszervezés
A törvénymódosítás a hosszabb távú gazdasági trendekre figyelemmel kívánja biztosítani a munkaidő-szervezés megfelelő kialakításának lehetőségét. A törvénymódosítás a hosszabb távú gazdasági trendekre figyelemmel kívánja biztosítani a munkaidő-szervezés megfelelő kialakításának lehetőségét. A törvény alapján megkötésre kerülő kollektív szerződésekkel azt az időszakot lehet kibővíteni, melyen belül a munkáltató a munkaidőt beoszthatja: a módosított jogszabály hároméves időszakra teszi lehetővé a felhasznált és fel nem használt munkaórák beosztására vonatkozó, hosszabb munkaidőkeret kialakítását. Ugyanakkor továbbra is figyelemmel kell lenni arra, hogy 12 hónap átlagában a heti munkaidő a rendkívüli munkavégzést is beleszámítva nem haladhatja meg a 48 órát.

Annak érdekében, hogy egy 4 hónapnál hosszabb időtartamú munkaidőkeret esetén az órabéres munkavállaló munkabére ne ingadozzon a beosztott munkaidővel együtt, a módosítás előírná, hogy a munkáltató az órabéres munkavállaló munkabérét köteles az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével elszámolni és kifizetni. Ettől kizárólag kollektív szerződésben lehet eltérni. 

Munkaszüneti nap is kivehető szabadnapként
A hatályos szabályozás szövege szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkaszüneti napra nem osztható be szabadság, akkor sem, ha erre a munkaszüneti napra a munkavállaló egyébként be van osztva munkavégzésre. A tv. módosítás a jogszabály korábbi hiányosságát kiküszöbölve ezt úgy pontosítaná, hogy amennyiben egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló munkaszüneti napra van beosztva, akkor erre a beosztott munkaszüneti napra értelemszerűen szabadság is kiadható lesz.

Munkanap, munkahét, munkaidő-beosztás
A munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről szóló törvénytervezete szerinti egyszerűsödik a munkanap, a (munka)hét, az általános munkarend és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás fogalma.

Érdemi változást jelenthet a már közölt munkaidő-beosztás módosításának új szabálya. A fő szabály, miszerint a munkaidő-beosztást milyen határidőben kell a munkavállalóval közölni ahhoz, hogy a módosítás ne minősüljön pótlék-köteles rendkívüli munkavégzésnek változatlan szabály marad. Azonban a tervezet szerint a munkavállalóval már közölt munkaidő-beosztást a munkáltató ennél rövidebb határidővel is módosíthatná, ha ezt a módosítást a munkavállaló kéri, vagy ahhoz hozzájárul.

Ezzel kapcsolatos esetleges viták azonban komoly bizonyítási kérdéseket vethetnek fel, hogy tekinthető-e egyáltalán önkéntesnek a munkavállaló hozzájárulása egy ilyen módosításhoz.