Miért legyünk klasztertagok?!

Az elmúlt körülbelül három hónapban ugrásszerűen megnőtt a klaszterünkhöz való csatlakozási szándékkal hozzám fordulók száma, naponta többen keresnek ilyen céllal. Nincs ez másképp a többi akkreditált klaszternél sem.

Ennek oka nem az, hogy a magyar kis-és középvállalatok hirtelen felismerték a klaszterek jelentőségét, hiszen sokan úgy keresnek meg, hogy fogalmuk sincs, mi is az a klaszter. Az egyetlen ok az, hogy a 2021-2027-es uniós pályázati ciklusban az akkreditált klasztertagság 5-10 pontot jelent majd a technológiafejlesztési, illetve K+F-pályázatoknál. De baj-e az, hogy sokan emiatt keresnek meg minket?

Mielőtt erre rátérnék, nézzük meg, mi is a klaszter?

A talán legelterjedtebb definíció Michael Porteré,  a Harvard Business School professzoráé:  „kölcsönösen együttműködő cégek, szakosodott beszállítók, szolgáltatók, kapcsolódó iparágak cégeinek és velük kapcsolatban álló intézmények (egyetemek, állami szervezetek, ügynökségek, szakmai egyesületek, kereskedelmi szövetségek) földrajzi koncentrációja, melyeket egy adott témában/területen hasonlóságaik és egymást kiegészítő jellemzőik kapcsolnak össze”.

Számomra ennél többet mond a Norway innovation definíciója, amely a porteri megfogalmazáshoz hasonló meghatározáson kívül két további fontos tényezőt emel ki: a klasztertagok kritikus tömegét illetve a klaszter jelentőségébe és víziójába vetett közös hitet.

Életfázist tekintve megkülönböztetünk induló, fejlődő/növekedő, érett és hanyatló/átalakuló klasztereket.  Azt gondolom, hogy Magyarországon még mindig a klaszteresedés elején járunk, az akkreditált címmel bíró klaszterek a fejlődő/növekedő szakaszba értek, de még nem tekinthetők érett klaszternek. Az ebbe a körbe tartozó nemzetközi klasztereknél ugyanis már nem az innováció van a fókuszban, hanem a meglévő tudásbázis és kapcsolati háló kiaknázása és működtetése.

Visszatérve az eredeti kérdésre: szerintem nem baj az, ha a növekvő állami támogatások miatt érkeznek hozzánk megkeresések. Amennyiben egy vállalkozás vagy egyéb szervezet beleillik az adott klaszter stratégiájába, hozzáadott érték remélhető tőle, csatlakozásuk üdvözlendő. Aktivitásuk, együttműködési hajlandóságuk a közös munka során fog látszódni, amennyiben kiderül, semmi más nem érdekli őket, csak a könnyebben elérhető pályázati pénzek, meg lehet válni tőlük (hogy ezt a helyzetet hogyan kell kezelni, arról egy későbbi cikkben lesz szó).

A finanszírozáshoz való könnyített hozzáféréssel a hazai klaszterpolitika érdemben tudja erősíteni a klaszterek jelentőségét: sokan most hallanak először a klaszterről, vagy éppen most értik meg azok szerepét. A világ számos országában az állam komoly gazdaságpolitikai ösztönzőkkel segíti a több száz fős klaszterek (vagy pl. Franciaországban versenyképességi pólusok) fejlődését, bár nem a klasztertagokat, hanem a klasztermenedzsmentet támogatja. Véleményem szerint erre Magyarországon is szükség lenne.

Keresztúri Zsolt, Cluster Manager