[KUTATÁS] Így alakította át a járvány a munkastílusunkat

Már másfél éve annak, hogy a koronavírus világjárvány alapjaiban forgatta fel mindennapjainkat: a kijárási korlátozások vagy a kötelező távolságtartás mellett munkavégzésünkre is nagy hatással volt. Üresen álló irodaházak, kiürült közösségi terek és kávézók: bárhonnét is dolgozott valaki korábban, egy időben kénytelen volt nappalijában vagy hálószobájában egy kisebb irodateret is kialakítani. 

Mi is kíváncsiak voltunk arra, hogy személy szerint ki mit gondol azokról a változásokról, amelyek a munka világát érintették, számára mi jelenti az ideális munkavégzési körülményeket, hogyan tud a leghatékonyabban dolgozni. Cikkünk második felében részletesen kitérünk a felmérés eredményére, de előbb röviden megnézzük, milyen hatással volt általánosságban a világjárvány a munkavégzésre.

A járvány hatásai a munkavégzésre 

Az elmúlt másfél évben több érdekes kutatás és tanulmány született ezzel kapcsolatban. Érdekes következtetés, hogy minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége vagy fizetése, általánosságban annál könnyebben tudta munkáját távolról végezni. Az átállás zökkenőmentessége nagyban függött attól is, hogy a munka mennyire volt fizikai jellegű, valamint, hogy kinek milyen technikai háttérre vagy speciális felszerelésre van szükség a munkavégzéshez.

Vannak olyan foglalkozások, amelyeknél nehezebben megoldható, képzelj csak el egy távmunkából dolgozó rendőrt vagy mentőorvost, de a kiskereskedelemben vagy az építőiparban is sokszor kivitelezhetetlen az átállás. Ellenben az informatikai, banki, pénzügyi munkakörök, vagy a szakmai, tudományos szolgáltatás esetén ez kevesebb problémát okozott.

A home office munkavégzés előnyei és hátrányai

Korábban is léteztek ugyan, de az elmúlt évben szinte mindenki megismerkedhetett az olyan programok használatával, mint a Zoom, Webex, Hangouts vagy Google Chat. A home office kétségtelen előnye, hogy a munkavállalók szabadon oszthatják be idejüket, rugalmasabban megszervezhetik mindennapjaikat, illetve a nem kell időt szakítani a munkába járásra sem – gondolj csak bele, például napi két órával számolva hosszú távon mekkora időmegtakarítás.

Ugyanakkor a rugalmasság elsősorban egyedüállók vagy a fiatal párok esetében magától értetődő – a gyereket nevelő szülők, akik kisgyerekkel maradtak otthon, valószínűleg sokkal könnyebben kizökkenthetők voltak a munkából.

Az embernek ugyanakkor szüksége van a társas kapcsolatokra a mindennapokban. Nem csak különböző motivációkat, ismereteket szerezhetünk, de nyitottabbak leszünk és látókörünk is szélesedik. Az állandó elszigeteltség és egyedüllét egy idő után hatással lesz teljesítményünkre, rosszabb esetben munkavállalói kiégéshez vagy depresszióhoz  is vezethet.

Csapatban dolgozva mindig kéznél lehet a segítség – sokszor többen, együtt gondolkodva könnyebben juthatunk túl egy problémán. A viszonylag független, önálló feladatok könnyen végezhetők egyedül is, de az esetek nagy részében kooperációra, csapatmunkára lehet szükség.

Milyen változásokra lehet számítani a jövő munkahelyein?

A járvány után semmi nem lesz teljesen olyan, mint előtte volt: bármelyik állásinterjún jogos munkavállalói igény, elvárás lesz például a heti egy – két nap home office lehetősége. Valószínűleg a Skype interjú is bevett része lesz egy álláspályázat folyamatának, még ha csak az első körös kiválasztás esetében is. 

Ugyanakkor a munkavállalók is felismerték ennek a megváltozott helyzetnek sok előnyös oldalát, így várhatóan az időnkénti home office munkavégzés vagy videós meetingek útjába nem fognak különösebb akadályt görgetni, ezzel is kiváltva az üzleti utak sokszor igen jelentős költségeit.

A DBH kutatása az egyes munkastílusokkal kapcsolatban

A fenti tapasztalatok birtokában mi magunk is végeztünk egy kutatást, kifejezetten a távmunka és az irodai munka összevetésére. A kérdéssort nem csak DBH-s kollégák, hanem bárki kitölthette. A teszt során öt kérdést kellett megválaszolni, nézzük is az eredményeket!

1. Mikor tervezel visszatérni az irodába?

A válaszadóknak alapvetően nincsen problémájuk az irodai munkavégzéssel, hiszen 55%, azaz több mint a válaszadók fele késznek érzi magát a visszatérésre, és mindösszesen 17% adott a kérdésre soha választ – azonban olyanok is lehetnek közöttük, akik korábban sem dolgoztak irodai körülmények között, például mert szabadúszóként közösségi irodákból vagy kávézókból végeztek munkát. A 2021 nyarán, vagy őszén lehetőség 16%, míg a 2022-ben 9% szavazatot kapott. A későbbi visszatérők esetében szempont lehet a jelenlegi helyzet minél hosszabb „élvezete”, illetve többen bízhatnak a járványügyi helyzet későbbi javulásában.

2. Elsődlegesen miért mész az irodába?

Mert ez a cég munkarendje – a legnagyobb arányban, 33%-ban ezt a lehetőséget választották a tesztet kitöltők. 27% a kapcsolatok, vagy ügyfelekkel való találkozás miatt 27%, az eszközök és erőforrások miatt 14%, a személyes meetingekért pedig 4% térne vissza az irodai munkavégzéshez. A válaszadók 20%-a pedig azért, mert itt tud igazán fókuszáltan dolgozni. A válaszok tehát viszonylag egyenlően oszlanak meg, a visszatérés elsődleges okai mögött egyéni preferenciák mellett az adott munkakör sajátosságai is állhatnak. 

3. Hogyan töltesz egy átlagos munkanapot?

Egy átlagos munkanap eltöltése majdnem tökéletesen oszlik el válaszadóink között: az 1%-ot, akik a nap nagy részét meetingen töltik, valószínűleg vezető beosztásban vagy speciális munkakörben dolgozók, esetleg vállalkozók tehetik ki. A minden nap teljesen más 34%, a többségében egyedül 33%, míg az ennek a kombinációja, vegyesen lehetőséget 30% választotta. 

4. Akkor tudsz a leghatékonyabban dolgozni, ha az időd többségét……töltöd

A leghatékonyabb munkavégzési helynek, ha nem is abszolút többséggel, de magabiztosan végzett az első helyen az iroda, 43%os eredménnyel – úgy látszik, hogy a speciális környezet mégiscsak motiválóbb legtöbbünk számára, mint nappalink. A kávézóban vagy könyvtárban leghatékonyabban dolgozó válaszadóink pedig nagy valószínűséggel betudhatók abba a 17%-ba, akik soha nem térnének vissza az irodába, ezt a lehetőséget egyébként 8% választotta, 29% otthon a leghatékonyabb, míg 18% mindig máshol érzi magát produktívnak.

5. Mi a kedvenc munkatered?

A kedvenc munkatérre érkezett válaszok részben az előző kérdésre adott visszajelzéseket erősítik: a privát iroda hasonló arányban kapta a legtöbb szavazatot kedvenc munkatérként, mint leghatékonyabb munkavégzési helyként, ezúttal 49% jelölte meg ezt a válaszlehetőséget. A közösségi tér 30%, míg egy elkülönített magánfülke 17%on végzett, a konferencia terem 2%os eredménye pedig talán azokkal a válaszadókkal hozható összefüggésbe, akik a napjuk nagy részét egyébként is meetingeken töltik.

Összegezés

Összességében elmondhatjuk, hogy a leghatékonyabb munkavégzési helynek továbbra is az iroda számít, ahol nem elzártan, hanem társaságban dolgozhatunk. Ettől függetlenül sok válaszadónak nem okoz gondot sem a home office, sem az egyéb munkavégzési helyek, mint a könyvtárak vagy közösségi terek. Sokszor mondják, hogy az igazság félúton van – valószínűleg hasonló egyensúlyra és rugalmasságra kell majd törekedni az irodai és az otthoni munkavégzés között is a jövőben.