Adó- és járulékváltozások 2019 – SZOCHÓ

Az Országgyűlés 2018. július 20-án megszavazta a 2019-es adótörvény módosításokat. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján ismét az adórendszer hatékonyabbá tétele áll a fókuszban. A tervek szerint néhány adónem megszűnik, többek között átalakul a szociális hozzájárulási adó, valamint a béren kívüli juttatások.

SZOCHÓ

Az egyik leglényegesebb változás, hogy 2019. január 1-jétől összevonásra kerül a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás.

A törvény tartalmazza a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek körét:

• a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem,
• tanulószerződés alapján kifizetett díj, ösztöndíjas foglalkoztatás alapján fizetett ösztöndíj, érdekképviseleti tagdíj,
• külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján meghatározott havi díjazás amennyiben járulékalapot képez,
• a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, a kamatkedvezményből származó jövedelmek adóalapként meghatározott összegét
• a jelenleg 14 százalékos egészségügyi hozzájárulási kulcs alá tartozó jövedelmek (például osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozói osztalékalap, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem külföldi színész / stábtag által megszerzett Magyarországon adóköteles jövedelem).

A jogszabály egykulcsos adót tartalmaz, melynek mértéke 19,5 százalék, ám ez várhatóan 17,5 százalékra csökken 2019-ben. Azaz a korábban 14 százalékos kulccsal adózó jövedelmek terhelése nő.

A törvény szerint a korábbi EHO korlát úgy módosul, hogy addig kell csak megfizetni ezen jövedelmek után a szociális hozzájárulási adót, amíg a minimálbér 24-szeresét el nem éri az összes szociális hozzájárulási adókötelezettség alá eső jövedelmek összege (a korlátba a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelmek nem számítanak bele).

Az új adótörvénnyel eltörlik a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezményét, valamint részben a 25 év alattiak és 55 év felettiek foglalkoztatása esetén igénybe vehető adókedvezményt, azonban a korábbi tervekkel ellentétben támogatják továbbra is a kutatás fejlesztési tevékenységet, valamint a kutatók foglalkoztatását.

Új adókedvezmények is bevezetésre kerülnek, így szociális hozzájárulási adókedvezményt lehet 2019-től igénybe venni a megváltozott munkaképességű munkavállalók után, valamint a közfoglalkoztatottak után is. Továbbá összevonásra kerül több adókedvezmény kategória. Például bevezetik a munkaerőpiacra lépők után járó adókedvezményt, ezzel több korábbi kedvezmény kategóriát (részben) lefednek, mint az 1 vagy 2 gyermekes édesanyák foglalkoztatása, vagy a tartósan állást keresők, valamint a 25 év alattiak foglalkoztatása esetén járó adókedvezményt.

A megmaradt és új kedvezmények esetén az igénybe vehető maximális összegeket a minimálbérhez igazítják, ezzel növelve az adókedvezményként igénybe vehető összegeket.

Sokkal egyszerűbb lesz az igénybevétel, az adminisztráció is. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az újonnan bejelentett munkavállalók esetében automatikusan vizsgálja a kedvezményre való jogosultságot, és azt igazolja is a munkáltatóknak, amiatt például jóval több kismamát és korábban munkanélküli vagy inaktív munkavállalót foglalkoztathatnak majd.